Mentsük meg a Budapesti éjszakát

 NE HAGYJUK, HOGY MINDENT BEZÁRJANAK!

A West Balkában történtek után, érthető módon, megindult egy szigorítási-hullám, az éjszakai élet korlátozása. Ezzel még minden rendben is lenne, hogyha ezek észszerű és reális keretek között folynának és célja nem a szórakozóhelyek ellehetetlenítése, büntetése és hát valljuk be „szívatása” lenne. Véleményünk szerint ez az eset a szórakozóhelyek tulajdonosainak nagy része számára is tanulság volt és valószínűnek tartjuk, hogy a szigorú szabályozási-roham ellenére is tettek volna, hogy biztonságosabbá váljanak a fiatalok által előszeretettel látogatott helyek. A vezetésnek, mint mindig, sikerült ebből egy büntető-hadjáratot indítani, ahol erejüket fitogtathatják, ahelyett, hogy segítő kezet nyújtottak volna abban, hogy biztonságosabb legyen a budapesti éjszaka. De ugye ez már csak így megy nálunk, úgyhogy nincs min csodálkozni.

Ezzel kapcsolatban megindultak a blogos, netes, fészbukos jóslatok miszerint „megölik” a budapesti éjszakát. Mi ezt igyekeztük jó darabig valamiféle rossz-kedvű jósnők riogatásának felfogni, ám most már úgy éreztük, hogy betelt a pohár, miután nem elég, hogy a szórakozóhelyek vadul felújítottak, átmenetileg bezártak, ami rendben is van, hogy biztonságosabbak legyenek; de aztán jött az első pont, ami megrendítette szívünket: a Tűzraktér elleni önkormányzat-merénylet; és végül a Zöld Pardon és a Cafe del Rio letatarozásának híre.

Ezen a ponton szeretném megkérdezni - mivel itt-ott kósza említések vannak a lakosságtól érkezett zaj miatti panaszra, amit kénytelen vagyok feltételezni, hogy nem az ifjúság tesz - hogy ha ebből az országból a bulizástól és szórakozástól való ellehetetlenítés után, esetleg nyugatra menekülnénk, ugyan kik maradnak majd itt? A nyugdíjasok, akik végre éjszakánként jól alhatnak, kijárnak az ifjúság lerombolt eszményeire épített nemzeti emlékművek köré karöltve adhatnak hálát az égnek, hogy végre eltakarodtunk és még az eddiginél is kevesebb a nyugdíjuk, mert az utánpótlás átszökött a határon mielőtt még az EU-s kapuk helyére is szoborcsoportokat húztak volna? Hát kétlem, hogy ők erre gondoltak, mikor arról panaszkodtak, hogy hangosak vagyunk.

Vizsgáljuk meg a kérdést a Rió-ra és a Zp-re

A hangzavarra érkező esetleges panaszokra szeretnénk azt a kérdést feltenni, hogy megközelítőleg hány lakóház található a Petőfi híd budai hídfőjénél? A szemléltetés kedvéért rajzoltunk egy ábrát, ami magáért beszél.

Ezek a szórakozóhelyek ideálisak, közelben fiatalok, diákok, vízpart, szabadtér, a város központjában, könnyen elérhető, mégse zavarja azt. Akkor mi itt a gond? Még csak tisztességes választ sem kaptunk sehol, hogy mit vétett a két szórakozóhely, hogy egy emlékművet kell a helyére hajítani. Hát nem fér el a környező parkokban százezer emlékmű (arról nem is beszélve, hogy van is)?!


Költség-vizsgálat

Arról nem is beszélve, hogy a szórakozóhelyek bezárásával maga az állam, a nyugdíjasok, a köz szenvedi el a veszteségeket. Ezek a bevételek igen jelentősek.



Teleki László, az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakoztatásért (EKBSZ) 100 tagú csoportosulásának ügyvezető elnöke, majd cinikusan hozzátette: „a város rengeteg bevételtől el fog esni, hiszen a turizmusból befolyt összeg 70%-a Budapestnek, ennek 30%-a a pesti éjszakai életnek köszönhető”.

Moha cikk

„Az újbudai képviselőtestület döntése szerint a Petőfi híd budai hídfőjének déli lehajtójánál 2012. január 1-ejére Országzászlót állít az önkormányzat. A XI. kerület önkormányzat az emlékműnél kívánja méltóképpen ünnepelni az új alaptörvényt. A zászlóállítás részletes terveit Hoffmann Tamás polgármesternek a májusi ülésen kell a testület elé terjeszteni.”

index

Nos ki lesz az első, aki ellopja azt a zászlót és BULIGYILKOSOK feliratút húz a helyére?!

Én azt mondom, hogy nem hagyhatjuk csak úgy szó nélkül, hogy kiakarják irtani a budapesti éjszakai életet. És itt már nem csak arról van szó, hogy személy szerint szeretjük-e a Riót vagy a ZP-t vagy a Tűzrakteret, hanem arról, hogyha ez így folytatódik, akkor hamarosan lecsapnak, mindenki személyes kedvencére. S néhány év múlva a budapesti éjszaka, amelyet külföldiek is előszeretettel látogatnak évek óta – főként a híres romkocsmák és fesztiválok és ezekhez hasonló helyek miatt - üres és sivár lesz, a hétköznapi fiatal ki sem mehet az utcára, mert ha sört visz haza a boltból a rendőrök a falnak nyomják és ha 4,5 méterre rágyújt egy kávézó előtt megbilincselik, és marad néhány füstös pincehelyiség és sötét zug, ahova a maffia emberei járnak, hiszen már csak azok a helyek tudják majd megfizetni a súlyos zsebbe menő fizetéseket az önkormányzatoknak, hogy azok életben hagyják őket és ne építsenek óvóhely-emlékművet a helyükre.

Szomorú életképek ezek. Annak ellenére, hogy fiatalként tudunk vandálok lenni, alapvetően a kulturált szórakozási lehetőségeinket kéne támogatni és lehetővé tenni és nem elvenni tőlünk mindent, hogy habzó szájjal, dühödten és a vandálnál is vandálabban módon ugorjunk majd az vezetőség nyakának. Hiszen mit tesz az ember, ha elveszik tőle azt, amivel megszépíti a szürke hétköznapokat? Tiltakozik. Nem várhatja el tőlünk senki, hogy robotként menjünk iskolából iskolába, óráról órára, munkából haza és vissza munkába, anélkül, hogy ott lebegne a lelki szemeink előtt, hogy igen hétvégén végre elmehetek egy koncertre a ZP-ben/táncolni a Rióba/kulturáltabb programra a Tűzraktérbe/vagy már csak bárhova, csak el otthonról és színes, mozgalmas, zenés, vidám dolgokat magamba szívni!!!

Nos természetesen, az az ország, amely nem szereti és nem tiszteli a fiatalságát és azok véleményét, az saját nyakát teszi a guillotine alá.

Ijesztő dolgok indultak el és már én sem tudok szemet hunyni felette, és elhiszem, hogy valós a veszély, amit meg kell akadályoznunk. Sőt szerintem itt nem is annyira már a lakossági panaszokról van szó, egyszerűen a hatalom mindent akar, és a korrupt önkormányzati emberek zsebei minél többet tesznek bele a szórakozóhelyek üzemeltetői, annál többet akarnak és talán még emlékműveket is dobnak a helyükre, ha úgy érzik nem lettek eléggé lefizetve.

Nem akarjuk, hogy Budapest elveszítse azt a szépségét, amit az éjszakája nyújt. A fényeivel, a szórakozóhelyeivel, a fiatalokkal kihalna belőle minden, így is már nincs is olyan nyugati nagyváros, ahol este 10-kor már csak néhány részeg fiatal merészkedik az utcára, ennél sokkal mozgalmasabb, zsibongóbb, élőbb éjszakáink is lehetnének, ha lakosaink kimennének esténként együtt teázni, sétálni, nézelődni, beszélgetni, ahelyett, hogy otthon kuporognának a takaró alatt a tévé előtt. Főleg nyáron, mikor kinyílik a világ, a helyek kipakolnak az utcára, az emberek ülhetnének a teraszokon élvezve a hűvös szellőket a forró nap után és esetleg egy pohár finom magyar bort. De sajnos szegény ez az ország és ezzel a hozzáállással, amit most mutat, szegény marad és szegényebb is lesz!

Még rengeteg érvet és ijesztő híreket hozhatnék fel, de úgy érzem, már Ti is kezditek érezni, hogy most már nem a részletekben van a kérdés, egyszerűen el akarnak minket lehetetleníteni az életünktől. Ez a legjobb szó. De ezt nem hiszem, hogy hagyni fogjuk. Egy biztos: ha kell, át fog alakulni a budapesti éjszaka, de kiírtani nem tudják, ha nem hagyjuk, maximum elvonulunk bunkerekbe, pincékbe, titkos tanyákra, titkos parti-gyűléseket tartunk és ellenállást alakítunk. Mint a régi szép időkben...

Megjegyzések

  1. "maximum elvonulunk bunkerekbe, pincékbe, titkos tanyákra, titkos parti-gyűléseket tartunk és ellenállást alakítunk. Mint a régi szép időkben..."
    Egy autokrata párt is így kezdte - vigyázzunk, ne ÍGY folytassuk!
    Sajnos rossz irányba halad az ország, és Budapest a lakosság 20%-át jeleni, az ország területének elenyésző %-ra. Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság lettünk. :-(

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések