Tom Lumen / /Fészek Művészklub // Ismét meghallgattuk!

Február első szombatján – ami most egybeesett a hónap első napjával is – újabb Tom Lumen esthez volt szerencsénk egy igazán takaros kis helyen, a Fészek Művészklubban! Összetett akkordok ütötték meg füleinket, torkunkon sör ment le és énekhang jött ki, mindez pedig remeg mosolygós társaságban.

A helyre visszatérve érdemes pár dolgot elmondani, eddig kétszer volt szerencsém megfordulni itt. Udvarias fogadtatás, kicsit színházszerű belső tér és hangulatos berendezés jellemzi a zugot. Igazi hangulatos sarok – szó szerint – a belváros szívében a Király utca/Oktogon szomszédságában. A kinézet nem véletlen egyébként, hiszen a hely minden művészeti ágnak színteret ad, azon túl 1901-ben alapították olyan híres művészemberek (többek között), mint Bródy Sándor, Csortos Gyula, Heltai Jenő vagy Rippl-Rónai József. A klub pedig azóta is felvirágoztatója a pesti művészéletnek, mi nézők pedig kellemesen és szívesen töltjük itt időnket.

 A fent említett művész úr többedszer bizonyította számunkra tehetségét és színes zeneszerzői képességét. A mostani alkalommal kifejezetten hosszú műsorra tettünk szert; ráadásul sok új számot is hallhattunk, köztünk egy olyan szerzeménnyel, amit nyilvánosság előtt kifejezetten most játszott először Tom, ezelőtt még elmondása szerint „rajta kívül csak a szomszédjai ismerhették”. A pengetés mindössze hozzávetőlegesen 2 órán át tartott, 9-kor érkeztünk és pár perccel 11 előtt ütöttük össze mancsunkat az utolsó tapsra. Tehát különleges alkalom volt ez, persze nem csak a hosszúsága és a különleges új számok miatt; egyéb dolgok is színesítették ezt. Például ahogy a lépcsőn lemászva beléptünk a koncertterembe, az első ember, aki elvonta a tekintetem nem más volt, mint a híres Supernem zenekar gitárosa, Pulius Tibi, aki nem mellesleg Tom egyik jó cimborája is. Úgy néz ki, az új nóták premieréről ő sem szívesen maradt volna le és épp ráért. Érdekes érzés volt, hogy most ő is velünk együtt alkot közönséget, máskor meg neki tapsolunk. A saját szerzemények mellett egyébként ismét elhangzottak feldolgozások is, köztük egyik kedvencemmel, John Lennon Imagine-jével. Emellett jót szórakoztunk még a Don’t stop me-re, a Kis kece lányom átdolgozott verziójára vagy a Road Song-ra Wes Montgomery-től. Utóbbi egyébként közönségaktivizáló produkció, imádjuk végigtapsolni és visszaénekelni ezt a muzsikát. Higgyétek el, megéri kipróbálni, milyen egy profival együtt zenélni jókedvben.

Gitárosunk következő koncertje szintén februárban, 20-án Bécsben lesz hallható, így megmutatkozva nyugati szomszédaink előtt is. Reméljük ez is legalább ilyen sikeres lesz, mint az iménti, hiszen ahogy Tom a koncert után mondta: „azt szeretném, hogy az idén minden koncert ilyen legyen, mint a tegnapi”.

Érdeklődőknek:
http://www.tomlumen.com/
http://www.youtube.com/tomlumenvideos

Solymosi Emőke