JUCI NEM TUD MEGÖREGEDNI - ‘13-as Grün Entschuldigung


[Nemjuci – de igen] Németh Juci nem öregszik – mint az a címben is szerepel-, de a közönsége igen. Vagy a város, vagy a zépé, vagy körülöttünk és velünk együtt minden. Lényegtelen. 



//Amióta sörétes puskával lövik a térképre az újabbnál újabb szórakozóhelyeket, azóta, az amúgy sem túl nagy hepajkodó közönség ezzel egyenesen arányban szóródik szét, mintegy mellékhatásképpen, mely azt eredményezi, hogy mindenhol alig van valaki – pláne ha kint van a francban […] – summázott anekdota vége.//





Talán éppen emiatt volt tegnap is, alig koncertközönségnek nevezhető mennyiségű emberállomány a nemjuci eseményen, persze mi is ültünk valamelyik színpadközeli pallón. Bár nem azért, mert nem volt jó a koncert, azzal sosincs baj, inkább csak álmos volt a hangulat. Vagy csak tudtuk, hogy Juciék mennek tovább Bánki tóra, és annyira nem fáradnak most le, mint általában, megérthető okokból, de lehet a közönség nem inspirált annyira, hogy is tehette volna – ilyenformán. 



Mindenesetre csalódás nem alakult ki. A zene szokásosas jó - mindig jó!, az élmény szintúgy, a karizma vibrált - Juci örökké magával és elragadó marad-, szülinapi torta, mert SZőke Barna gitáros, immár egy éve a banda tagja, Faragó Tomit váltva, háttérben a molinó világított -noha kiégett egy led-, a kivetítőn a video minősíthetetlen – ez A zp sara-, az összhatás kielégítő, de koránt sem volt elég erre az évre […] zöldpardonra igen.



FOTO; Ács Kata

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések